A fejhallgató egy pár átalakító egység, amely a médialejátszótól vagy a vevőkészüléktől elektromos jeleket fogad, és a fülhöz közeli hangszórókon keresztül hallható hanghullámokká alakítja át. A fülhallgató általában levehető a médialejátszóról, és dugóval csatlakoztatható. Előnye, hogy egyedül hallgathatja az audiorendszert anélkül, hogy másokra hatással lenne; A zajt a környező környezettől is el tudja szigetelni, ami nagyon hasznos azoknak, akik zajos környezetben használják, például stúdiókban, DJ-kben, utazásban és sportolásban.
A fejhallgatót eredetileg telefonokon és rádiókon való használatra szánták, de a hordozható elektronikai eszközök elterjedésével egyre gyakrabban használják mobiltelefonokban, végigjátszásokban és rádiókban. Hordozható videojátékok és digitális audiolejátszók. A teljes audioipar fejlődése szempontjából a vezeték nélküli fejhallgatók még mindig újdonságnak számítanak, viszonylag rövid fejlesztési periódussal. Továbbra is emelkedő tendenciát mutatnak, a felhasználói igény pedig folyamatosan növekszik. A felhasználók vezeték nélküli fejhallgatókkal szembeni elvárásai is nőnek, ami új kihívást jelent az iparág számára.
Hogyan lehet megkülönböztetni a jó minőségű és a gyengébb minőségű fülhallgatókat:
1. Fülérzékenység:
Azonos hangerő mellett minél nagyobb a fülhallgató érzékenysége, annál kisebb a hangforrás bemeneti teljesítménye. Minél könnyebb a fejhallgatót vezetni.
2. Frekvencia válasz tartomány:
A fejhallgató által kibocsátható frekvenciasáv szélessége. A Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság IEC{0}} szabványa szerint a nagy hűségű fejhallgatók frekvencia-választartománya nem lehet kisebb 50 Hz és 12500 Hz között. A kiváló fejhallgatók frekvencia-válaszszélessége elérheti az 5 Hz és 40 000 Hz közötti tartományt, míg az emberi fül hallási tartománya csak 20 Hz és 2000 Hz között van. A felhasználóknak meg kell jegyezniük, hogy a különböző márkájú fejhallgatók frekvenciaválasz-szélessége eltérő tesztelési szabványokkal rendelkezhet vásárláskor.
3. Fejhallgató impedancia:
A fülhallgatók kommunikációs impedanciájának rövidítése az, hogy a különböző impedanciájú fülhallgatókat elsősorban különböző alkalmakra, asztali számítógépeken használják. Általában nagy impedanciájú fejhallgatókat használnak, és egyes professzionális fejhallgatók impedanciája akár 200 ohm feletti is lehet, ami megegyezik a professzionális gépek fejhallgató-csatlakozójával. A különféle hordozható elektronikákhoz általában alacsony impedanciájú fejhallgatókat használnak, amelyek könnyebben vezethetők.
4. Harmonikus torzítás:
A hullámforma-torzítás egy típusa, amelyet a fejhallgató jelzőfényei jeleznek, ahol minél kisebb a torzítás, annál jobb a hangminőség.
